A szlovák himnusz zenéje - ami eddig ismeretlen eredetű volt - valójában egy 1908-ban Bartók Béla által gyűjtött népdalgyűjteményben szerepelt, maga a szlovák himnusz pedig nem sokkal az országrablás előtt, 1919-ben készült el, pontosabban lopták el.
A szólásszabadság az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozata (1948) szerint elidegeníthetetlen jog.
"Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy a szólás szabadsága nemcsak azokra az "információkra" és "eszmékre" vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek , hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják a lakosság bármely részét.
A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része. (Lat.: ius murmurandi = a mormogás joga). Az ókori Rómából származik, ahol a népnek ("plebs"-nek) is megadatott a felszólaláshoz, az elégedetlen morgolódásra való jog.
Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. Pl. a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára.
Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése
A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
1920. június 4-e a legszomorúbb dátum Magyarország történetében. Ezen a napon kényszerítették Magyarországra a trianoni békaparancsot, mely a legaljasabb merénylet volt az ezeréves magyar nemzet ellen, mely mindenkor a keresztény Nyugat védőbástyájaként teljesítette európai feladatát. Magyarország ezer éven át minden menekültet és otthont keresőt befogadott. Hálából Trianonban feldarabolták és odaajéndékozták a koncra éhes szomszédoknak. Ma már kilenc ország bitorol magyar területet. (Szlovákia - Lengyelország - Ukrajna - Románia - Szerbia - Horvátország - Olaszország - Szlovénia - Ausztria)
LEDÖNTENI TRIANONT !!!
A TRIANONI ÉS PÁRIZSI BÉKEDIKTÁTUMOK FELÜLVIZSGÁLATÁT KEZDEMÉNYEZI A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE !!!
"Nem kell nekünk a más folyója,
Nem kell nekünk a mások bérce,
Csak magyar hegy és magyar róna,
Ahogy az Isten rég kimérte.
Nem kell nekünk idegen égbolt,
Egy porszeme sem a világnak,
Csak az kell, ami a miénk volt...
Igazságot, igazságot,
Igazságot Magyarországnak!
Igazságot, igazságot
Igazságot Magyarországnak!"
József Attila:
Nem, nem, soha!
(1945 után soha nem jelent meg nyomtatásban ez a verse József Attilának.
Nem illett volna "PROLETÁRKÖLTŐ" nevéhez!)
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Wass Albert: Ébredj magyar!
Nemzetemet dúlta már tatár,
harácsolta török,
uralkodott fölötte osztrák,
lopta oláh, rabolta cseh.
Minden szomszédja irigyelte mégis,
mert keserű sorsa
istenfélő nemzetté kovácsolta.
Becsület, tisztesség, emberszeretet
példaképe volt egy céda
Európa közepén!
Mivé lett most?
Koldussá vált felszabadult honában,
züllött idegen eszmék napszámosa!
Megtagadva dicső őseit,
idegen rongyokba öltözve
árulja magát minden utcasarkon
dollárért, frankért, márkáért,
amit idegen gazdái odalöknek neki!
Hát magyar földön már nem maradt magyar
ki ráncba szedné
ezt az ősi portán tobzódó
sok-száz idegent?
Ébredj magyar!
Termőfölded másoknak terem!
Gonosz irányba sodor
ez a megveszekedett új történelem!
Ébredj Magyar II.
Országodon kufárok osztozódnak,
rabtartóid leszármazottjai,
s kik raboltak, öltek, véredet vették,
ma mástól rabolt palotákban élnek.
Szétterelnének száz apróka pártba,
hogy szavazatod feldarabolódjon,
s egy kisebbség, fölzárkózva keményen,
uralkodhasson a többség felett.
Gyermekeid lelkéből már kiöltek
tisztességet, Istent és Hazát.
Volt kínzólegények demokráciára
tanítják ma az unokát.
Szabadságról rikácsol a lopó,
a fosztogató igazságról fecseg,
s aki kifosztott, ma igazságról kesereg.
Wass Albert
Wass Albert
A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA
Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:
1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.
2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.
3. De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.
4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.
5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.
6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.
7. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak. Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
(1993. május)
Halotti Beszéd
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk.
Isa pur és chomuv vogymuk.
Menyi milosztben teremtüvé elevé miv isemüket, Ádámot és odutta vola neki paradicsumut háuoá.
És mend paradicsumben volov gyimilcsétül.
Gye mundoá neki, méret nüm eneik. "Isa ki nopun emdül oz gyimilcstüül, halálnak haláláal holsz."
Hadlavá choltát teremtüvé istentül, gye feledévé.
Engede ürdüng intetüinek és evék oz tilvutt gyimilcstüül és oz gyimilcsben halálut evék.
És oz gyimilcsnek ul keserüü vola vize, hogy turkukat migé szokosztja vola. (...)
(1200 körül)
Ómagyar Mária-siralom
[1.]
Nem tudtam, mi a siralom.
Most siralommal zokogok,
bútól aszok, epedek.
[2.]
Zsidók világosságomtól,
megfosztanak én fiamtól,
az én édes örömemtől.
[3.]
Ó, én édes Uram,
egyetlenegy fiam,
síró anyát tekintsed,
bújától őt kivonjad!
[4.]
Szemem könnytől árad,
szívem bútól fárad.
Te véred hullása
szívem alélása.
[5.]
Világnak világa,
virágnak virága,
keservesen kínzanak,
vas szegekkel átvernek!
[6.]
Jaj nekem, én fiam!
édes vagy, mint a méz,
de szépséged meggyalázzák,
véred hull, mint a víz.
[7.]
Siralmam, fohászkodásom
belőlem kifakad,
én szívemnek belső búja,
mely soha nem enyhül.
[8.]
Végy magadhoz engem, halál,
egyetlenem éljen.
Maradjon meg az én Uram,
világ tőle féljen!
[9.]
Ó, az igaz Simeonnak
bizony érvényes volt a szava.
Én érzem e bú tőrét,
melyet egykor jövendölt.
[10.]
Tetőled válnom kell,
de nem ily szörnyű valósággal,
mikor így kínoznak,
én fiam, halálosan!
[11.]
Zsidó, mit téssz törvénytelenül?
Fiam miért hal bűntelenül?
Megfogván, rángatván,
öklözvén, kötözvén
megölöd!
[12.]
Kegyelmezzetek fiamnak,
nem kell kegyelem magamnak!
Avagy halál kínjával,
anyát édes fiával
vele együtt öljétek!
Maghar Himnusz
Országok országa
Törvénytudás népe,
Napkelet s Nyugat közt
A világnak fénye,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Oly messze magasztos,
Hogy föl sem érheted.
Mint a magas mennység,
Szíved mérhetetlen
Életed gyökere
Szent és sérthetetlen,
Hegyek, árnyas erdők,
Hős föld büszke népe,
Ez a te végzeted
Ősi öröksége:
Erős, gazdag vár vagy,
De az örök törvényt,
Amit Isten rád rótt,
Vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön
Győzelmes végzeted:
Úr oltára te vagy,
Emeld fel a fejed!
Forrás: rovásírás alapján Dr. Bobula Ida nyelvész
Boldogasszony Anyánk (magyar egyházi himnusz)
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.
A turáni átok változatai
A táltosok átka
A legismertebb változat szerint amikor I. István államvallássá tette a kereszténységet , az ősi vallás papjai, a táltosok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg Magyarország a Római katolikus egyházat követi. Ez komoly különbség, hiszen ha 1000 évig tartott, akkor csak nemrégiben szabadultunk fel az átok alól, míg a szekularizációra jóval régebben sor került.
Átok az őshazában
A magyarok ősei, jóval azelőtt, hogy a hét vezér a Kárpát-medencébe vezette volna népét, árulást követtek el. Szent jóslatokat kaptak, melyekkel a nép sorsát kellett volna jobbra fordítaniuk. A jóslatokat azonban nem a közösség javára használták fel, ezzel örök átkot vontak nem csak magukra, de a leszármazottaikra is.
Innen származhat az átok neve is: Turáni-alföld a neve az Irán-tól északra fekvő területeknek, ideértve a Káspi-tenger és az Aral-tó
környékét, Turkesztán nyugati részét és a Kirgiz-sztyeppét is.
A vérszerződés megszegése
I. István egy német lányt, II. Henrik bajor herceg leányát, Bajorországi Gizella vette feleségül, Géza fejedelem jóváhagyása nélkül. Amikor a fejedelem fülébe jutott, tanácskozást hívott össze. A tanács Vajk helyett Koppány nemzetségfőt nevezte meg a hatalom örököseként. Vajk ezt nem fogadta el, és Géza halála után erőszakkal ragadta magához a hatalmat Koppánytól. Ezzel megszegte a vérszerződést, ami átkot jelentett magára és követőire. Ez az átok tehát addig van érvényben, amíg nem Árpád fejedelem illetve Géza szellemében uralkodnak Magyarországon.
A legendának ez a változata hasonlít a táltos-átokhoz, de a történelmi pontatlanságok miatt valószerűtlenül hangzik.
Nincs is legenda?
Egyes források szerint a "legendát" a 19. század|XIX. század második felében találták ki.
Sokak szerint a magyarok hírhedt pesszimizmusa, a magas öngyilkossági ráta, a politikusok széthúzása és a sok történelmi csapás, mind az átok miatt van.
Az átok azonban írja Tófalvi Péter csak olyanokon fog, akik hisznek is benne, de az ő esetükben is könnyen megtörhető. A varázsszavak egy-egy betűje minden magyarnál van elrejtve. Ha a betűket egymás mellé tesszük, kijön a varázsige, és az átok megszűnik.
Magyar Tízparancsolat
1. Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat!
2. Tégy különbséget testvér, barát, ellenfél és ellenség között! Ellenfeledből ellenséget ne csinálj!
3. Ismerd fel és gyűlöld ellenségedet! Ellenségeddel ne egyezkedj, ne szövetkezz, ne szerződj; segítségére ne siess, érdekeit ne szolgáld; paktumot ne köss, koalícióra ne lépj vele!
4. Tanuld megkülönböztetni a magyar demokráciát a nemzetközi politikai és világnézeti célok szolgálatába állított demokráciáktól; ismerd meg szabályait, hogy eredményesen tudjál küzdeni nemzeted érdekeiért és értékeiért.
5. Tégy különbséget a valódi humanizmus és az álhumanizmus között; az álhumanisták csapdájába ne ess, ügyüket ne támogasd!
6. Ismerd meg igaz múltadat, magyarságodat és arra mindig büszke légy!
7. Lelkedet, országodat, földedet, vizeidet, levegődet idegeneknek el ne add, beszennyezni ne engedd!
8. A magyar jog és igazság fölötti alkuba ne bocsátkozz; érte mindenkor, minden körülmények között bátran és áldozatosan kiállj!
9. Idegen érdekek, eszmék, áramlatok, világnézetek, vallások szolgálatába ne lépj!
10. "Légy szelíd, mint a galamb és okos mint a kígyó!" (Jézus)
Üzenetküldés
Azonnali üzenetküldés!
Szólj hozzá
Tímár Andi [ 2021-03-31 14:51 ]
Én tavaly lefoglaltam a helyemet a Csíksomlyói különvonatra, de sajnos elmaradt. Idén a Kárpáteurópa utazási iroda megint csak szervez rá utat itt: https://karpateuropa.hu/ossznemzeti-zarandokvonat/
Azt néztem, hogy nincs előleg, akkor ennek csak nincsen kockázata? Csak kérdés, hogy ha most így tombol a járvány mennyi esély van rá, hogy végre ellátogassun a Csíksomlyói búcsúba.
