Bejelentés



SEHUNNIA
"Ott ahol zúg az a négy folyó..."

MENÜ








Linkek

Elcsatolt területek

Erdély

Felvidék

Kárpátalja

Vajdaság

Magyar várak

Magyar honlap

Szentkorona.lap

Trianon lap

Erdély ma

Felvidék ma

Vajdaság ma

Szerbia ma

Kárpátalja ma

Külföldi Magyar oldalak

Magyarhon

Trianon Árnyai

Magyar Nemzetismeret

A Magyar régmúlt titkai

Szent Korona Országáért Alapítvány

NEM NEM SOHA!!!

Horty Miklós Társaság

A MAGYAR MEGMARADÁSÉRT

Demeter Gábor Honlapja

Nemzeti Portálok szövetsége

NemzetHir Ébredj,Magyar!

Wass Albert

Baranta Hagyományos Magyar Harcművészet

A Kultúra Market

Jobbhirek

Trianon1920.extra.

Hazánkért

Kiszely István: A magyar nép őstörténete

Magyar Címer Portál

Rovásszerkesztő

Magyarkonzervativ.hu

Kárpáthazanemzetőrség.hu

Sicambria

Magyar Nádori Szövetség -MNÁS

Magyar mitológia

Mert Magyarock Együttes

Képidő.oszk.hu

Magyar Szent Korona

Anti-MAGYAR KÖZÖNY

Trianon 1920

TITKOLT TÖRTÉNELMI MAGYARSÁGUNK

Világbiztonság

Mimagyar.hu

Zürichi Magyar Történelmi Egyesület

Magyarország, település címerei

Yotengrit Egyház

Magyar isten-tudat

Sólyomfi Nagy Zoltán

Független Újságírók Szövetsége

MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

Magyarország,a Magyaroké!

Nemzetirock.hu

Legyen a "magyar" a legszebb szó! Szavazzon Ön is!

Magyar Életrajzi Kalauz

Nagysimonyi Kulturális Portál

Uszód község

Hun Híd Nemzeti Egylet

Berényi Turul

Magyar Baráti Közösség

Magyarok közössége

Nagy Magyarország Receptkönyve

A Székelyudvarhelyi Baranta Közösség

TERROR MAGYARORSZÁGON CIONISTA RENDŐRÁLLAM MAGYARORSZÁGON

Rovatmagazin.hu

Crow honlapja

Betyársereg

Turulhir

Véderő

Magyar Nyelvemlékek

CanadaHun

Ibafa

Magyarok piaca

NESZ.net

Hol a határ?

Nemzeti Jogvédő Alapítvány

Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis

Váraljaszövetség

Nemzetismeret

Erdélyi képeslapok

Magyar Vallás

HTMIK

EMTE 2004

2010 allampolgarsag.gov.hu

TEREMBURA-AZ IDŐ TITKAINAK FOLYÓIRATA

Magyarhon









Árpád imája honfoglaláskor.
Boldog Isten nézz ránk a magas egekből,
Áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből!
Nemzetek Istene! Add nekünk e földet!
Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket!
Évezredeken át, álld meg életünket,
Viharban és vészben oltalmazz meg minket!
Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot,
Ne érezzük soha a hontalanságot!
Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk,
Ez legyen örökre a mi Szent Országunk!
Legyen minden magyar a Te fény-gyermeked,
Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted!


Csíksomlyói Mária-siralom, kb. 1350-ből
(A Bartók-dallamra írt Mária-ének szövege)
Ó, én édes, jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély népét!
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll.
Hazamegyünk, megáld majd a
Csíksomlyói Szűz Mária.
A szlovák himnusz zenéje - ami eddig ismeretlen eredetű volt - valójában egy 1908-ban Bartók Béla által gyűjtött népdalgyűjteményben szerepelt, maga a ”szlovák himnusz” pedig nem sokkal az országrablás előtt, 1919-ben készült el, pontosabban lopták el.


CETERUM CENSEO:
IGAZSÁGOT!!!
MAGYARORSZÁGNAK!!!
PETICIÓ TRIANON ELLEN!!!
Petőfi Sándor-Nemzeti dal
"Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére esküszünk,
esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"


"FIAT IUSTITIA,PERDAT MUNDUS!!!"


A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai
A szólásszabadság az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozata (1948) szerint elidegeníthetetlen jog. "Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”. Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az "információkra" és "eszmékre" vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek , hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják a lakosság bármely részét”. A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része. (Lat.: ius murmurandi = a mormogás joga). Az ókori Rómából származik, ahol a népnek ("plebs"-nek) is megadatott a felszólaláshoz, az elégedetlen morgolódásra való jog. Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. Pl. a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára. Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”



"Trianoni igazságtalanság!!! - Igazságot Magyarországnak!!!"
Magyaroknak pusztulniuk kell a Kárpát-medencéből!!!!!! Titkok és összefüggések (amit minden magyarnak ismerni kell)!!!
Gyökerek Töprengések a magyar nyelv és nép Kárpátmedencei származásáról.!!!
"Justice pour la Hongrie!!!"
"Trianon unjustice!!! - Justice to Hungary!!!"
"GYÁSZKERETES BÉKE!!!"
CUI PRODEST ???
"EGY ORSZÁG
AMELY ÖNMAGÁVAL HATÁROS!!!"
1920. június 4-én 16 óra 30 perc
KILENCVENÖT ÉVE MÁR!!!
MEDDIG MÉG???
1920. június 4-e a legszomorúbb dátum Magyarország történetében. Ezen a napon kényszerítették Magyarországra a trianoni békaparancsot, mely a legaljasabb merénylet volt az ezeréves magyar nemzet ellen, mely mindenkor a keresztény Nyugat védőbástyájaként teljesítette európai feladatát. Magyarország ezer éven át minden menekültet és otthont keresőt befogadott. Hálából Trianonban feldarabolták és odaajéndékozták a koncra éhes szomszédoknak. Ma már kilenc ország bitorol magyar területet. (Szlovákia - Lengyelország - Ukrajna - Románia - Szerbia - Horvátország - Olaszország - Szlovénia - Ausztria)
LEDÖNTENI TRIANONT !!!
A TRIANONI ÉS PÁRIZSI BÉKEDIKTÁTUMOK FELÜLVIZSGÁLATÁT KEZDEMÉNYEZI A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE !!!
"Nem kell nekünk a más folyója, Nem kell nekünk a mások bérce, Csak magyar hegy és magyar róna, Ahogy az Isten rég kimérte. Nem kell nekünk idegen égbolt, Egy porszeme sem a világnak, Csak az kell, ami a miénk volt... Igazságot, igazságot, Igazságot Magyarországnak! Igazságot, igazságot Igazságot Magyarországnak!"
József Attila: Nem, nem, soha!
(1945 után soha nem jelent meg nyomtatásban ez a verse József Attilának. Nem illett volna "PROLETÁRKÖLTŐ" nevéhez!)
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - Szembeszállunk mi a poklok kapuival! Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát!


Wass Albert: Ébredj magyar! Nemzetemet dúlta már tatár, harácsolta török, uralkodott fölötte osztrák, lopta oláh, rabolta cseh. Minden szomszédja irigyelte mégis, mert keserű sorsa istenfélő nemzetté kovácsolta. Becsület, tisztesség, emberszeretet példaképe volt egy céda Európa közepén! Mivé lett most? Koldussá vált felszabadult honában, züllött idegen eszmék napszámosa! Megtagadva dicső őseit, idegen rongyokba öltözve árulja magát minden utcasarkon dollárért, frankért, márkáért, amit idegen gazdái odalöknek neki! Hát magyar földön már nem maradt magyar ki ráncba szedné ezt az ősi portán tobzódó sok-száz idegent? Ébredj magyar! Termőfölded másoknak terem! Gonosz irányba sodor ez a megveszekedett új történelem!


Ébredj Magyar II. Országodon kufárok osztozódnak, rabtartóid leszármazottjai, s kik raboltak, öltek, véredet vették, ma mástól rabolt palotákban élnek. Szétterelnének száz apróka pártba, hogy szavazatod feldarabolódjon, s egy kisebbség, fölzárkózva keményen, uralkodhasson a többség felett. Gyermekeid lelkéből már kiöltek tisztességet, Istent és Hazát. Volt kínzólegények demokráciára tanítják ma az unokát. Szabadságról rikácsol a lopó, a fosztogató igazságról fecseg, s aki kifosztott, ma igazságról kesereg. Wass Albert
Wass Albert
A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA
Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:
1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen. Bálványt ne imádj! A pénz mindössze eszköz, nem istenség. Érdekimádat, ön-imádat hamis utakra vezet embert és nemzetet egyaránt.
2. Magyar mivoltodat, az Úr legszebb ajándékát, meg ne tagadd soha! Őrizd, ápold, add át fiaidnak, mert csak addig marad rajtatok az Úr szeme, míg e nemzethez hívek maradtok. Ki nemzetét elhagyja: az Urat tagadja meg, s elvész nyom nélkül a népek tengerében.
3. De ne gyűlöld azt, aki más nemzethez tartozik. A gyűlölet méreg, mely megmérgezi az elmét, és gyűlöletet terem. Rokonod minden isten-fia ember, bármely nyelvet beszéljen is.
4. Szeress minden magyart, mert testvéred Ő: nemzeted fia. Segítsd és támogasd, mert közös hazát adott nektek az Úr. Ki testvére ellen fordul, vagy megcsalja azt: önmagát rövidíti meg ezzel, saját nemzetét gyöngíti, s az Úr parancsa ellen vétkezik. Ki széthúzás magját veti el: romlást arat.
5. Ki bántja a magyart: téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Bárki magyar vesztesége a te veszteséged is.
6. Légy becsületes, tisztességes és igaz! Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.
7. Legyetek bátrak és hűségesek egymáshoz és a magyar nemzethez, mert az Úr szereti a bátrakat és a hűségeseket, s megsegíti azokat, akik az igazság útjain járnak. Őrizzétek szívetekben ezeket a parancsolatokat, s meglássátok: az Úr veletek lesz!
(1993. május)

Halotti Beszéd
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk. Isa pur és chomuv vogymuk. Menyi milosztben teremtüvé elevé miv isemüket, Ádámot és odutta vola neki paradicsumut háuoá. És mend paradicsumben volov gyimilcsétül. Gye mundoá neki, méret nüm eneik. "Isa ki nopun emdül oz gyimilcstüül, halálnak haláláal holsz." Hadlavá choltát teremtüvé istentül, gye feledévé. Engede ürdüng intetüinek és evék oz tilvutt gyimilcstüül és oz gyimilcsben halálut evék. És oz gyimilcsnek ul keserüü vola vize, hogy turkukat migé szokosztja vola. (...)
(1200 körül)


Ómagyar Mária-siralom [1.] Nem tudtam, mi a siralom. Most siralommal zokogok, bútól aszok, epedek. [2.] Zsidók világosságomtól, megfosztanak én fiamtól, az én édes örömemtől. [3.] Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújától őt kivonjad! [4.] Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása. [5.] Világnak világa, virágnak virága, keservesen kínzanak, vas szegekkel átvernek! [6.] Jaj nekem, én fiam! édes vagy, mint a méz, de szépséged meggyalázzák, véred hull, mint a víz. [7.] Siralmam, fohászkodásom belőlem kifakad, én szívemnek belső búja, mely soha nem enyhül. [8.] Végy magadhoz engem, halál, egyetlenem éljen. Maradjon meg az én Uram, világ tőle féljen! [9.] Ó, az igaz Simeonnak bizony érvényes volt a szava. Én érzem e bú tőrét, melyet egykor jövendölt. [10.] Tetőled válnom kell, de nem ily szörnyű valósággal, mikor így kínoznak, én fiam, halálosan! [11.] Zsidó, mit téssz törvénytelenül? Fiam miért hal bűntelenül? Megfogván, rángatván, öklözvén, kötözvén megölöd! [12.] Kegyelmezzetek fiamnak, nem kell kegyelem magamnak! Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek!

Maghar Himnusz
Országok országa Törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat közt A világnak fénye, Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted, Oly messze magasztos, Hogy föl sem érheted. Mint a magas mennység, Szíved mérhetetlen Életed gyökere Szent és sérthetetlen, Hegyek, árnyas erdők, Hős föld büszke népe, Ez a te végzeted Ősi öröksége: Erős, gazdag vár vagy, De az örök törvényt, Amit Isten rád rótt, Vállalnod kell önként, Hogy beteljesüljön Győzelmes végzeted: Úr oltára te vagy, Emeld fel a fejed!
Forrás: rovásírás alapján Dr. Bobula Ida nyelvész
Boldogasszony Anyánk (magyar egyházi himnusz)
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról. Ó Atyaistennek kedves, szép leánya, Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája! Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról. Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra! Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról. Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet, segéljed áldásra magyar nemzetedet. Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról. Sírnak és zokognak árváknak szívei hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei. Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról. Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.
A turáni átok változatai
A táltosok átka
A legismertebb változat szerint amikor I. István államvallássá tette a kereszténységet , az ősi vallás papjai, a táltosok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg Magyarország a Római katolikus egyházat követi. Ez komoly különbség, hiszen ha 1000 évig tartott, akkor csak nemrégiben szabadultunk fel az átok alól, míg a szekularizációra jóval régebben sor került.
Átok az őshazában
A magyarok ősei, jóval azelőtt, hogy a hét vezér a Kárpát-medencébe vezette volna népét, árulást követtek el. Szent jóslatokat kaptak, melyekkel a nép sorsát kellett volna jobbra fordítaniuk. A jóslatokat azonban nem a közösség javára használták fel, ezzel örök átkot vontak nem csak magukra, de a leszármazottaikra is. Innen származhat az átok neve is: Turáni-alföld a neve az Irán-tól északra fekvő területeknek, ideértve a Káspi-tenger és az Aral-tó környékét, Turkesztán nyugati részét és a Kirgiz-sztyeppét is.
A vérszerződés megszegése
I. István egy „német” lányt, II. Henrik bajor herceg leányát, Bajorországi Gizella vette feleségül, Géza fejedelem jóváhagyása nélkül. Amikor a fejedelem fülébe jutott, tanácskozást hívott össze. A tanács Vajk helyett Koppány nemzetségfőt nevezte meg a hatalom örököseként. Vajk ezt nem fogadta el, és Géza halála után erőszakkal ragadta magához a hatalmat Koppánytól. Ezzel megszegte a vérszerződést, ami átkot jelentett magára és követőire. Ez az átok tehát addig van érvényben, amíg nem Árpád fejedelem illetve Géza szellemében uralkodnak Magyarországon. A legendának ez a változata hasonlít a táltos-átokhoz, de a történelmi pontatlanságok miatt valószerűtlenül hangzik.
Nincs is legenda?
Egyes források szerint a "legendát" a 19. század|XIX. század második felében találták ki. Sokak szerint a magyarok hírhedt pesszimizmusa, a magas öngyilkossági ráta, a politikusok széthúzása és a sok történelmi csapás, mind az átok miatt van. Az átok azonban – írja Tófalvi Péter – csak olyanokon fog, akik hisznek is benne, de az ő esetükben is könnyen megtörhető. A varázsszavak egy-egy betűje minden magyarnál van elrejtve. Ha a betűket egymás mellé tesszük, kijön a varázsige, és az átok megszűnik.


Magyar Tízparancsolat 1. Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat! 2. Tégy különbséget testvér, barát, ellenfél és ellenség között! Ellenfeledből ellenséget ne csinálj! 3. Ismerd fel és gyűlöld ellenségedet! Ellenségeddel ne egyezkedj, ne szövetkezz, ne szerződj; segítségére ne siess, érdekeit ne szolgáld; paktumot ne köss, koalícióra ne lépj vele! 4. Tanuld megkülönböztetni a magyar demokráciát a nemzetközi politikai és világnézeti célok szolgálatába állított demokráciáktól; ismerd meg szabályait, hogy eredményesen tudjál küzdeni nemzeted érdekeiért és értékeiért. 5. Tégy különbséget a valódi humanizmus és az álhumanizmus között; az álhumanisták csapdájába ne ess, ügyüket ne támogasd! 6. Ismerd meg igaz múltadat, magyarságodat és arra mindig büszke légy! 7. Lelkedet, országodat, földedet, vizeidet, levegődet idegeneknek el ne add, beszennyezni ne engedd! 8. A magyar jog és igazság fölötti alkuba ne bocsátkozz; érte mindenkor, minden körülmények között bátran és áldozatosan kiállj! 9. Idegen érdekek, eszmék, áramlatok, világnézetek, vallások szolgálatába ne lépj! 10. "Légy szelíd, mint a galamb és okos mint a kígyó!" (Jézus)


SZÉKELY MIATYÁNK
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál, Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál. Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk, Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk. A Te neved megszenteltessék!E nép mindig benned bizott. Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod. Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg. Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved. Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk. Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk! Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia, Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka. A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál, Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál; De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett, Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet! Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt, Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt. Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked, Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet. Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet, Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett. A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?Merészebb mint más népeké? Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé. Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt, Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt. Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog, Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog. Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk. Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk! S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk, Hiszünk most,s hiszünk mindörökké ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!


ADÓSUNK EURÓPA Volt egyszer egy ország, ahol élt a magyar, A Kárpátok védték, ha jött a zivatar. Az idők folyamán ráéheztek mások, Széjjeldarabolták Nagy-Magyarországot. Ki akarta? Ma élők, tehetünk mi róla? Felelős mindezért a vén Európa! Széttépték országunk, és sok millió szívet, Kisebbség nemzetünk öt országban így lett. Ki kérdez meg minket, jó nektek így élni? Kinek van jogában szíveinket tépni? Trianont sínyli hat ország magyarja, Köztük sem sok akad, aki így akarja. Fel is sorolhatom: a szép Kárpátalja Lakossága magát ősmagyarnak vallja. Ott nyílt meg számunkra a Kárpát-medence, Ontotta a magyart az áldott Verecke. Ezeréves múltat biztosított nekünk, S mi erre a múltra mindég büszkék leszünk! De megjelent Trianon és sorsokkal játszva, Csodás országunk darabokra vágta! Ekkor szlovák, végül orosz lett Verecke, Ez a magyarságnak mindenkorra lecke! De mindegy ki hogy számol, összead vagy szoroz, Ha magyar a magyar, nem lesz abból orosz! És így van ma Bánát, Baranya és Bácska Hetven év óta lenn Jugoszláviában. Ezért román Erdély, szlovák a Felvidék. Nagy-Magyarországot eképpen vágták szét. És Szlovákiában még elvárnák e néptől: Váljon meg örökre a múlt emlékétől. A szlovák a magyartól - fájdalom - irígyli, Ha Felvidéket mond, őt még az is sérti. Az erdélyieknek sem fényesebb a sorsa Értük is felelős marad Európa! Ők azok, kiket a sors kevésbé kényeztet, De annál gazdagabbak: szeretnek, éreznek. Ott vasvillával, bottal erőltetnék rájuk, Hogy a magyarokból legyenek románok! Ebből kifolyólag békétlenség zajlik, De az igaz magyar, nincs amiért hajlik! Így nem csak minket súlyt a Trianoni átok, Kik bennünket tipornak, azokra is szállott. Számukra sem hozhat eszményi boldogságot Míg más üldözöttként éli a világot. Ausztriában sem mindenkinek mindegy Ha jól is megy sora, mégsem cserél szívet. Van ki nem feledi, honnan jön, hová tart, Nem hagyja kiölni magából a magyart! Nézem így sorjában, mi maradt még hátra, Sok-sok széjjelűzött magyar a világba. Fontosnak tartom, hogy még Bácskáról meséljek Mert születésemtől e vidéken élek. Ennek a porában játszottam, mint gyerek, Ez oltotta belém, hogy mindig magyar legyek! Ez tanított arra, hogy ami nekünk sóhaj, Más nemzeteknek az ne legyen óhaj! Erről a síkságról látni a végtelent, Ez tár fel számunkra múltat, jövőt, jelent. A magyar nem kér mást, nem a régi földet, Egy, amit nem ad fel, hogy értsék végre őket! Lássa be a világ a békétlenség okát: E nép azért harcol, ne vegyék el jogát! Ne legyen a magyar mások keze-lába, Ne, ne alattvaló saját hazájában! Beszélhesse nyelvét, úgy, ahogy tanulta, Hisz ő tekinthet vissza a leggazdagabb múltra. Soknak nem tetszik, ha mi ezt kimondjuk, De ÉL AZ IGAZSÁG, akárhogy titkoljuk! Együvé tartoznak, de büntetnek azóta, E hét évtizedért, a vádlott Európa!




OPERA BÖNGÉSZŐVEL AJÁNLOM!!!
PageRank Kereső optimalizálás
E-mail cimem:
sehunnia@postafiok.hu
sehunnia@gmail.com
IP ellenőrző
free counters
IP
Lap tetejére
Megosztom!!!
IP cím ellenőrzés


Trafficzap.com Free Traffic
Az oldal nem legális linkeket tartalmazhat, a használatuk TILOS nem vállalok érte semmilyen felelőséget!!!



Üzenetküldés
Azonnali üzenetküldés!

E-mail címed:
Szöveg:


Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?





Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás





Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!